Waneee lapja

jo hogy ittvagy!☺☻♥¦♣♠•◘○•◘◘◘




 


Csak az szeretnék lenni, aki Neked lehetek,
Nincs boldogabb ember annál, akit szeretnek.
Szeress hát, biztass, óvj és védj meg engem,
Cserébe megmutatom, milyen is a szerelem.
Százezer szál virággal kötném át a szívedet,
Neked adnám a lelkemből feltörő rímeket.
Tiéd lenne, csak Tiéd, hozzád szólna versem,
Rólad írnék mindig, minden egyes versben.
S néha-néha, ha jönnének tán rossz napok,
Együtt leszünk Drága, mindig Veled maradok.
Ha lennének netalántán szürke, morcos hajnalok,
Ki felvidít, és aki mosolyt csalna arcodra,
...az Én vagyok !
 
 
Szeretem az embereket.
 
Ölelgetem a fákat, mert tudom, hogy bennük is szív dobog
és határtalan erőt adnak.
 
Próbálok másokon segíteni a lehetőségeimhez mérten.
 
Az igaz barátaim nagyra értékelem.
 
Szeretem a pipacsos réteket és a virágokat.
 
Minden apró emléket magam köré gyűjtök...
 
 
"Nem az a legalapvetőbb érzelmi
szükségletünk, hogy szerelmesek
legyünk, hanem az, hogy társunk
őszintén szeressen, olyan szeretettel,
mely nem az ösztönökből fakad,
hanem értelmi és akarati világában
gyökerezik. Arra van szükségünk,
hogy olyasvalaki szeressen,
aki szabadon döntött mellettünk,
s aki meglátja bennünk a szeretetreméltót.”
 
 
Gyóni Géza: Vársz-e?

Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet találkozóra -
Kezed összetéve öledben
Vársz-e, mondd, engem?

Mikor levél pereg a fáról,
Leszáll a földre sűrű fátyol -
Csillogó könnyel szemedben
Vársz-e, mondd, engem?

 

Ha vihar jön, sötét fellegekkel,
ha az ég háborúzni kezd el,
ha a szél cibálja a fákat,
és nagyot sóhajt szívemben a bánat -
szívedbe álmodom magam.


Volt olyan, aki megkapott,
 S volt olyan, aki elhagyott,
 S lesz még olyan, akitől elviselem.

 Volt olyan aki rám talált,
 S volt olyan, aki csak megkívánt,
 S lesz még olyan, akit én akarok.

Volt olyan aki felkavart,
 Volt olyan, aki elzavart...
S lesz még olyan, aki akarja, hogy maradjak, s
akinél maradok ... remélem!

Ha a világom már nem színes tünemény,
ha nem szólal meg bennem semmilyen költemény,
ha baljós napok komor búja lep el,
és szívem már semmire sem felel -
szívedbe álmodom magam.


Mikor az ábránd csillogó szemed
tükrében újra mosolyt játszik
s benne a nap is kacéran
szépítkezni vágyik,
akkor ott, abban a percben
megköszönöm neked, hogy
szivárványszínében én is
fény lehetek.

 Ha a mindennapok feketének tűnnek,
ha kilátástalannak érzek lassan mindent,
ha saját szívem sajgón-fájón dobban,
és a szivárvány, jaj, de messze van... -
szívedbe álmodom magam.

Az a mondás is járja, miszerint az álmok valóra válnak.
Az életem sajnos másról győzött meg. Álmodom és felébredek és a kettő nagyon más. Ami az álmaimban oly szép és oly egyszerű, az a valóságban nincs, nem létezik, vagy nagyon nehéz. Lehet, hogy a csalódottság keserű pillanatai miatt gondolom így? Mégis, úgy érzem, hogy igazán csak mostanság értettem meg, hogy mit jelent a bölcs gondolat.
A saját sorsom tanította meg velem, hogy ébren kell maradnom ahhoz, hogy igazzá válhassanak azok az álmaim, amelyeket valóságként álmodtam meg és éltem át, amelyekről azt kívántam, hogy bár soha ne érnének véget, amelyek valóságára oly  nagyon vágytam. 
 

Vass János: Ne szégyelld kimondani...


Ember, ne szégyelld kimondani: SZERETLEK,
Ne csak dajkádnak, kedvesednek mondd, szeretlek. . .
De mondd a Holdnak, a Napnak is, hogy szeretlek,
És mondd a szélnek, a fellegeknek, szeretlek, szeretlek!

Mondd a forrásnak, a csermelynek, szeretlek,
A tavaknak és a tengereknek, szeretlek. . .
Mondd a hegyeknek, a fenyveseknek, szeretlek,
És a virágoknak, a mezőknek, szeretlek, szeretlek!

Mondd a delfinnek, a kismadárnak, szeretlek,
A pillangóknak, az őzikéknek, szeretlek. . .
Mondd a Földnek, Égnek, csillagoknak, hogy szeretlek,
Minden népnek, összes gyermekének, szeretlek, szeretlek!

Ám ha szégyellnéd kimondani, hogy szeretlek,
Hát kiáltsák világgá tetteid, szeretlek. . .
E szócskától megszépül a világ, szeretlek,
És akkor meglátod, visszakiált, szeretlek, szeretlek!

Meglátod, visszakiált....

 
Kerekes László: Szeretni úgy

Szeretni úgy... hogyan is?

Gyöngéd léleksimítással,
ha kell, arctalanul
helyem mindig megtalálva
ha kell, láthatatlanul

Szeretni úgy... mikor is?

Időnek előtte és utána,
ha új Tunguz-meteor jő
szívem végsőkig kitárva:
ha fűszál helyén végre virág nő

Szeretni úgy... kellene...

Szeretni úgy... vágyódni

Arcodra derűt rajzolni,
ha hívsz, sohasem hiába
kezeden át sugározni
besurranni imádba

Szeretni úgy... végtelen

Átrepülve gyönge árnyékomon
a Kedvesért lázasan epedve...
zárt körömből még csak álmélkodom
csillagokon elmerengve

Szeretni úgy... érteni!

Monoton "én"-ből kilépni
kicsiny világod nem meglopni
hulló harmatod felinni
illatodban feloldódni

Szeretni úgy... hogyan is?




Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg

csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer

belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már

megtudtam, hogy szeretet kapni nem lehet; mindig

csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy

semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A

költőknek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az

érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni

tudják szavaikban. A szeretetnek nincs színfoka,

mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a

szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban

közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben

csak élni lehet, mint a fényben, vagy a levegőben.

Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a

hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.


(Márai Sándor)

A NŐ DÍCSÉRETE

Ragyogj!

Ragyogj, mert szeretetre születtél,
mert az élet hordozója lettél,
Ragyogj, mert érzelmek élnek benned,
értelmet adva az életednek.

Ragyogj, hogy erőt sugárzó lényed
szülője lehessen a reménynek.
Ragyogj, mert a közöny sivársága
nem vethet árnyat a napsugárra.

Ragyogj, mert szép vagy és ragyognod kell!
Mert lelkedben rejtett csillag tüzel,
Ragyogj, mert Isten üzenete vagy!
Szebb lesz tőled a világ, s boldogabb!



A FÉRFI DÍCSÉRETE

Szeretünk!

Mert nélküled nincs igazi nő!
És nincs életre keltő erő,
nincsenek rózsák és illatok,
szépség és szerelem nem ragyog!

Mert nélküled nincs gondoskodó
békés otthon és vigasztaló
szívderítő, meleg szeretet.
Nincs haza! Nincsenek gyerekek!

Mert nélküled céltalan az út,
minden vágy és ölelés hazug,
hontalan vánd
or a boldogság,
nélküled a lét, csak pusztaság!



 

"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést."
(Benjamin Disraeli)






Ha az ember szeret valakit, mindent könnyűnek talál. A nap fényesebb, a virágok szebbek, az emberek jobbak.
 








Weblap látogatottság számláló:

Mai: 14
Tegnapi: 12
Heti: 59
Havi: 513
Össz.: 95 098

Látogatottság növelés
Oldal: csak ugy:D
Waneee lapja - © 2008 - 2024 - girlsnet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »